Újra eltelt egy hónap,röpül az idő!!

Annyira gyorsan telik az idő hogy mindig meglepődöm hogy már megint elszaladt egy hónap.Ármin már elmúlt 3 hónapos.
Aranyom már 5910 gramm és 63 cm.Nem mondhatnám hogy átlagos de azt sem hogy nagy baba ugyanis Erik ennyi idősen már 7500gramm volt.
Kezd "elromlani" a kis Drága ugyanis vagy alszik vagy hisztizik hogy valaki foglalkozzon vele.De viszont annyira jó érzés hogy nyüsszög és amikor oda lépek hozzá fülig ér a szája annyira örül nekem.
Ugyanígy örül a Bratyókájának is.Kivéve mikor Erik elemében van és olyan hangos hogy nem hagyja az Öccsét pihenni.
Ha hasra rakom már át fordul a hátára.Vigyázni is kell vele nehogy leesen valahonnan.Már nem szabad sehol sem ott hagyni.
Nagyon hisztis is tud lenni ha olyan napja van.Néha csak kézben van el de ott is csak úgy ha kifele van fordítva hogy mindent jól lásson.
Mostanában úgy is csinál mintha gargalizálna!Olyankor folyik a nyála minden fele.
Nagyon sokat rágcsálja az öklét is.Lehet hogy készülődik a foga.
Ha hasonlít Erikre akkor lassan kibújik egy kettő mert Erik 4 hónaposan már két foggal büszkélkedhetett!!
Túl vagyunk egy közös névnapozáson is.Ugyanis a két lurkónak 8 nap van a névnapjuk között így együtt tartottuk a múlthét végén.
Erik nagyon élvezte szokás szerint de Árminnak szerintem még nyűg volt kicsit.Mondjuk magához képest jól viselte.Ketté oszlott a család.Egyik fele szombaton jött a másik fele pedig vasárnap,úgyhogy két napos banzáj volt.Eriken talán most vettem észre először hogy már úgy isten igazából tudott örülni az ajándékainak.
Mellékelek egy képet a buliról,ajándékokról,stb.:

Vissza térve Erikre.Már nagyon szépen beszél.Ragokat használ és mondókákat is tanulunk,de az még csak úgy megy hogy én el kezdem mondani ő meg befejezi a mondatokat.Már ha van hozzá kedve!:-((
Énekelni is szoktunk a Vuk dalát.Ott általában ő a visszhang.
Mondja hogy hogy hívják de azt csak az érti meg aki eleve tudja a nevét.
Azt is mondja hogy apát,tesót, és engem hogy hívnak.Bár ránk néha kereszt nevünk helyett apát és anyát mond.
Elmondja hol lakik és hány éves.
Tízig is elszámol.
Köszönni is talán már többet köszön mint régen.Nem vágja rá egyből hogy nem.
Ha kér valamit hozzá teszi hogy kérek szépen.
Ha köhög,vagy trüsszent oda teszi a kezét.Büszke vagyok rá!
Bucsuzóul róla is egy kép:

Imád esős idő után a pocsolyákban gázolni!!

Milyen szörnyűségeket hozhat az élet!!

Az elmúlt egy hét történései elgondolkodtattak az életről,a létezésről,anyaságról,és hogy egyáltalán hogy miért születünk erre a földre és hogy mit hagyunk magunk után ha nem leszünk már!
Kezdődött a múlthét azzal hogy barátnőmet viszont láttam az esti Híradóban amint térdig érő vízben gázol a saját házában és próbálja menteni a menthetőt.Az árvíz az 3 éve újonnan épült gyors szerkezetes házukba,kérdezés nélkül jött áztatott,rombolt,pusztított.Egy élet munkáját tette tönkre,egy éjszaka alatt.Szegények csak reménykedni tudnak hogy egyszer újra minden rendbe lesz a háznál. Mire végeztek volna vele(már amennyire egy családi házzal lehet,mert ugyebár mire végeznél kezdheted a karbantartást felújítást előröl.)na szóval állhatnak neki újból.Együtt tudok velük érezni,már amennyire lehet,ilyen helyzetbe mi is bele őrülnénk.Egy élet munkája veszett kárba.
Ami még ennél is szörnyűbb lehet ha az életed forog kockán és egy pillanat műve az életben maradás!!Sajnos másik barátnőm élete is csak a szerencsén múlott.Felkelsz reggel eltervezed a napod,elindulsz a dolgodra és nem is sejted hogy az életed egy ittas,bedrogozott,kis suhanc vezetőn múlik majd aki végigbulizva az éjszakát,fáradtan,részegen,bedrogozva,felelőtlenül be ül apuci több milliós autójába és menetközbe belemegy egy olyan autóba amibe két fiatal életerős felelősségteljes anyuka utazik akiket haza vár a pici gyermekük és a párjuk!!
Ezúton is üzenném Ilike hogy nagyon örülök hogy ennyivel úsztátok meg(ami a fájdalmakat tekintve és a lelki sérülésről nem is beszélve nem kevés!!) és hálát adok a sorsnak vagy Istennek hogy még találkozhatunk és dumcsizhatunk még sok-sok éven keresztül olyan jókat mint szoktunk!!Kívánom hogy gyógyulj meg gyorsan és minél előbb felejtsd el ezt a szörnyűséget!
Milyen az élet,nem is gondolnám hogy lehet hogy az életem fél óra múlva egy másik emberen múlik majd és hogy a későbbiekben milyen szörnyűségeket hoz a jövő.
Minden esetre olyanokat juttatott eszembe ez az egy hét amin igazából még nem agyaltam ennyit mint most.Volt hogy fürödtem Erikkel és azon vettem észre magam hogy csak nézem az én pici fiam és akarva-akaratlan azon jár az agyam hogy ha engem érne valami már volt értelme az életemnek hisz itt ez a két kis gyönyörűség!!!
Vannak művészek akik hagynak hátra festményeket,verseket,dalokat,a jövő embereinek de mégis a legcsodálatosabb dolgot mégis az anya hagyja itt az utókornak.A legcsodálatosabb legtökéletesebb remekművet: a GYERMEKET!!!
Azt hiszem ez végszónak tökéletes is!

Egy kis Csicsí-baba!!

Egy kis testvéri törődés!Úgy imádom nézni őket mikor ilyenek!!