Volt egyszer egy kisfiú,az én pici-nagy fiam,akit Eriknek hívtak és november 04.-én elkezdte az óvodát.
Ez egy hétfői nap volt.Még egész jó időre ébredtünk aznap.Eriknek az ébredés elég nehezen sikerült,mert ugyebár eddig nagy szerencsémre pici fiam egész jó alvó volt.Ez azt jelenti hogy 9 előtt ritka volt hogy megébredt én meg miért kelteném előbb ha nem muszáj.Nem is volt ebből eddig gond.De most ugye reggel 7-ről van szó és ez azért keményen 2 órával előbb van.(Nekem is. :-) )
Na szóval hétfőn nehezen kelt aranyom de annál lelkesebben.Elsétáltunk az óvodáig ami tőlünk nagy szerencsénkre 10 perc távolságra van.
Nagy lelkesen lépte át az ovi ajtaját még akkor sem volt gond mikor ott hagytam.
Nekünk itthon nagyon hamar eltelt a nap mehettünk is Erikért.Baba kocsis menet megindult nagyobbik Steingart Babyért.Örült a kis Tökmag mikor meglátott.Felöltözés, hazajöttünk és folytattuk a napot.Kisfiam az oviról egy szót sem szolt még ha kérdeztem is róla elintézte egy igennel vagy egy nemmel a választ.Úgy kellett mindent kihúzni belőle.Na aztán esti fürdésnél tett egy ilyen megjegyzést hogy:
ERIK HOLNAP HÉTFŐN NEM AKAR OVIBA MENNI!!!!!!!!!
Na itt már gondoltam hogy másnap reggel már nem lesz olyan könnyű az indulás!
NA DE ENNYIREEEEEEEEEEE?????????????????????????????
Még most is görcsbe rándul a gyomrom ahogy felidézem.
Keltettem Eriket ugyanúgy mint előző nap.
Kezdte azzal hogy nem akart kikelni az ágyból,és kijelentette hogy ő nem megy oviba.Mikor ki akartam venni elkezdett torka szakadtából ordítani.Na ezt már Ármin sem bírta ez neki is új volt Eriktől,mint nekem ,és ő is rázendített.
Visított mindkettő.
Belekezdtem az öltöztetésbe.Erik menekült én meg kergettem a ruhadarabokkal a házba.Semmit nem akart felvenni!!Rúg kapált mint akit kínoznak,de ekkor már én sem bírtam ott hagytam ahol van ,telefon,fürdőszoba, és bőgve hívtam Apát.
Igazából tudtam hogy Eriknek ez nem használ mert aranyom önkívületi állapotban volt,szerintem még azt sem vette észre hogy nálam telefon van a saját hangjától meg a Laciét sem hallotta de nekem jó volt Apaarcal beszélni.Adott egy kis lelkierőt.
Újult erővel sikerült befejeznem az öltöztetést,de arról még halvány dunsztom sem volt hogy Árminnal a karomon hogy fogom én Eriket berángatni az oviba de gondoltam valahogy csak lesz.Aztán mikor beültünk a kocsiba Erik már olyan szinten kifáradt hogy csak az ordítást bírta művelni,így Ármin is abba hagyta.
Oda értünk az óvodához Ordítás ugyanúgy megvolt de fizikai ellenkezés elmaradt,így egész "simán" eljutottunk a terem ajtóig de ott Erik rákapcsolt full hang erőre újból.
Dadus néni jött felkapta és becipelte a többi gyerekhez.
Még ott maradtam egy picit és hallgattam ahogy sír a kis Drágám.
A szívem szakadt meg de tudtam hogy ez így van rendjén.
A kocsiba beülve azon gondolkodtam hogy ő nem is az én gyerekem volt.Mintha kicserélték volna ekkora hisztit még nem láttam tőle!!Gondoltam ha ez minden reggel így fog menni akkor én megőrülök!!!
Délután mentem érte Hál Isten nem úgy fogta fel hogy haragudnia kéne de nem beszélt az oviról semmit csak hogy ő nem akar menni.Eltelt a délután(azért hisztisebb volt mint szokott)
Másnap reggel kezdtem ugyanúgy de ő már Aranyom szerintem tudta hogy mennie kell ha tetszik ha nem így már nem vágott le akkora hisztit,ellenkezést.Az ovinál még rákapcsolt aztán beletörődött "szörnyű sorsába".
Ez így ment pár napig aztán a hiszti érdeklődés hiányában elmaradt.
Délutánonként viszont annál nyűgösebb lett.Az estékről nem is beszélve.
Ellenkezett mindenbe!!Mindenre az volt a válasz hogy NEM AKAROM,NEM.
Sőt mondott olyat is hogy:NEM AKAROK RÓLA BESZÉLNI!
Hogy ezt kitől hallotta nem tudom,de azt hittem befonom a szemöldököm mikor meghallottam.
Volt olyan hogy végig üvöltött egy órát mert ő szó szerint nem akart semmit csinálni.
Se balra se jobbra menni.
Se haza menni,se elmenni valahova.
Se letörölni a cicakakit,se nem törölni.(cicakaki:nózilé)
Se eldobni a zsepit se fogni.
És mire haza értünk én már olyan szinten voltam ideges hogy fogtam beállítottam a zuhany alá ruhástól mindenestől!!Valahogy már éreztetnem kellett vele hogy túl lépte a határt!!
De akkor ezt már másfél hete művelte velem.
Én megértem hogy sok minden érte az elmúlt időszakban
-megszületett a Tesó
-Apa elment Németországba,hárman maradtunk,sokkal kevesebb idő jutott rá
(persze Nagyik rengeteget segítettek de ez gondolom mégsem ugyanaz)
-elkezdtük az ovit
-Órákkal kevesebbet aludt mint előtte.
Sok volt ez neki ,de itt már nekem is.Kiabálás nem vált be, szeretet sem,hogy őszin
te legyek nem is engedte magát szeretni mert ha közelített hozzá az ember már nyüsszögött,ellökött,vagy egyszerűen elment.Megütni nem akartam így maradt a zuhany.Ezután egy fokkal normalizálodott a helyzet de még így sem volt az én régi pici fiam.
Csak az időben bíztam hogy majd változik a helyzet,de ezt az időszakot nem kívánnám egy ellenségemnek sem.Remélem Árminnál nem fog így össze jönni minden.
Aztán telt múlt az idő(mint a mesébe)
-Apaarc újra velünk itthon
-Az ovit szereti,van hogy sürget reggelente hogy mennyünk már,
és ő újra az én szeretni való pici fiammá változott vissza,mint amilyen régen volt.Félreértés ne essék én akkor is imádtam ugyanúgy mint most.Pont ezért volt ilyen rossz ez az egész.Sok mindent tanultam azért belőle.Például előtte azt hittem hogy én vagyok a szigorúbb szülő de nem.Kell az Apai szigor.Vagy mert inkább Apásabb egy kicsit ezért jobban szót fogad Lacinak mint nekem nem tudom de az a lényeg hogy újra kezelhető kis Lurkó lett.
Az óvodára vissza térve már nagyon szeret menni.
Mondókákat mond
Szereti az óvónéniket a Dadus nénit
Mesél,gitározik itthon mint az óvónéni
Olyan mókás előveszi a 700 oldalas szakácskönyvem,leül,ölébe teszi,és elkezdi a mesét.
De mindig csak ennyit mond:
"VOLT EGYSZER EGY KISFIÚ,AMIKOR MEGSZÜLETETT
HATÁS SZÜNET
ITT A VÉGE A MESÉNEK"
Úgyhogy nem bántam meg hogy most írattam be és nem egy évvel később,kell neki ez a kis közösség,/vele kora béli/társaság.
Nagyon érdekli minden amit kint lát.Talán ennek is köszönhető hogy akkorákat azért nem alszik kint mint annak idején Erik.Ő akár órákat is tudott.Ármin meg utcákat tud.....végig ordítani ha olyanja van.Úgy vettem észre a sötétben kifejezetten fél.Ez jó lesz majd télen mikor már öt órakor sötét lesz!!
Sok mindent kapott de talán legjobban a futóbicigli jött be neki a legjobban.Itt bent a lakásba nyomta is vele rendesen.Ment vele Győrbe ide-oda,na aztán kint már nem volt olyan nyerő a dolog rendes terepen.Az első gödör után velem akarta cipeltetni mert ELBUJÚÚÚÚJ!!!!
Azt hittem befonom a szemöldököm végig ordított egy utcát mert ugyebár én nem voltam hajlandó vinni ami fából van és nem kicsi súllyal rendelkezik.Így kint a futó bicigliből gyaloglos-tolós bicó lett.De le nem tette volna inkább végig tolta!Vissza került a házba és itt bent gyakorol még rajta a télen és majd tavasszal újra bepróbálkozunk a terepen!!Kapott még egy laptopot is nagyon örült annak is.Nyomkodja azt is ezerrel igaz még sok feladathoz kicsi de már tanult is azért belőle.Kapott dublo kirakót,puskát,dvdket,nagy Tiszit(Tigris a Micimackóból) aki később pici Tiszi Apukájává avanzsált.Kapott még Nodis mesekönyvet ami az esti elalvás előtt leváltotta a mondókás könyvet és most azon beszéljük meg hogy ki kicsoda és melyik képen mi történik.Egyszóval most sem panaszkodhat a kis Drága De most mint az előbb is írtam más örömöt láttam a szemében mint eddig.Jól sikerült az öröm szerzés.Így még jobban várom a Karácsonyt főleg hogy ott már az oviba is készülni fog rá meg már azt is jobban felfogja majd biztos mint eddig bármikor!Tesónak meg az első Karácsonya lesz!!:-)))
Legközelebb írok Óviról Tesóról!!Zajlanak az események rendesen és pont ezért nem nagyon jutok a géphez..JPG)
.JPG)
Pa-pa-pa-pancsiba benne a pancsiba!(Mostanában ezt mondjuk ha megyünk fürödni.)
.JPG)
.JPG)
